Blog posztok
Növekedés vagy működési csapda? - 1.rész
A magyar magánegészségügy az elmúlt években látványosan bővült. A növekvő kereslet, az állami ellátás hosszú várólistái és a páciensek kényelmesebb, kiszámíthatóbb ügyfélélmény iránti igénye kedvező környezetet teremtett a magánszolgáltatók számára.
A növekedés azonban önmagában nem jelent fenntartható működést. Egy 2024-ben publikált, budapesti magánegészségügyi szolgáltatókat vizsgáló kvalitatív kutatás arra mutat rá, hogy a piac fejlődésének következő szakaszában már nem elég több pácienst fogadni, új telephelyet nyitni vagy új szolgáltatást indítani. A valódi kérdés az, hogy a praxis képes-e a növekedéssel együtt a működését is professzionalizálni.
A cikk első része a növekedés stratégiai kérdéseit vizsgálja: hogyan differenciálódnak a piac szereplői, mikor lehet értékes egy új telephely vagy szolgáltatás, és miért válik a tulajdonosi kézi vezérlés egy ponton szűk keresztmetszetté. A második rész azt mutatja be, miért nem azonos a bevételnövekedés a nyereségességgel, hogyan válhat a hatékonyság versenyelőnnyé, és milyen tanulságokat vonhat le mindebből egy kisebb praxis.
1. A piac növekszik, de nem mindenki ugyanúgy
A tanulmány három meghatározó szereplő - az RMC Clinics, a Doktor24 Medicina és az Affidea Magyarország - vezetőivel, valamint egy orvosfoglalási rendszer vezetőjével készített interjúk alapján vizsgálta a piac helyzetét. A kutatás nem reprezentatív piaci felmérés volt, hanem vezetői tapasztalatokra épülő kvalitatív elemzés.
A szerzők egyik fontos megállapítása, hogy a magyar magánegészségügy egyszerre növekvő és széttagolt piac. Sok kisebb praxis működik egymás mellett, miközben néhány nagyobb szolgáltató hálózatépítéssel, akvizíciókkal és szélesebb szolgáltatási portfólióval próbál erősebb pozíciót kialakítani.
Ez két eltérő fejlődési utat eredményez:
a nagyobb szereplők méretet és hálózatot építenek;
a kisebb praxisok specializációval, személyesebb ügyfélkapcsolattal vagy helyi jelenléttel versenyeznek.
A kisebb praxisnak tehát nem feltétlenül kell lánccá válnia. Először azt kell eldöntenie, hogy méretben, specializációban vagy páciensélményben akar-e versenyezni.
2. A több telephely nem automatikusan jobb stratégia
A kutatásban vizsgált szereplők közül többen területi vagy szolgáltatási bővítésben gondolkodtak. Ez jelenthet új telephelyet, vidéki megjelenést, új szakterületet vagy egy másik szolgáltató felvásárlását.
A terjeszkedés azonban csak akkor teremt értéket, ha a praxis alapfolyamatai már megfelelően működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás nem egyszerűen nagyobb lesz, hanem a meglévő problémákat is több helyszínre viszi tovább.
Mielőtt egy praxis új telephelyet nyit, érdemes megválaszolni néhány alapvető kérdést:
Mely szolgáltatások termelnek stabilan és kiszámíthatóan?
Van-e elegendő orvosi és asszisztensi kapacitás?
Egységes-e az időpontfoglalás, a ügyfélkommunikáció és az adminisztráció?
Milyen vezetői kapacitás szükséges az új helyszín működtetéséhez?
Mekkora kihasználtság mellett válik nyereségessé az új telephely?
A növekedés első feltétele nem a lelkesedés, hanem az ismételhető működési modell.
3. A kézi vezérlés egy ponton korláttá válik
A tanulmány egyik legfontosabb praxisvezetési tanulsága, hogy a kisebb és közepes szolgáltatók működésében gyakran túl sok döntés koncentrálódik a tulajdonos vagy az első számú vezető kezében.
A vezető egyszerre foglalkozik:
szakmai kérdésekkel,
munkatársakkal,
marketinggel,
értékesítéssel,
pénzügyekkel,
pácienspanaszokkal,
napi operatív problémákkal.
Ez a modell egy kisebb praxis indulásakor működőképes lehet. Növekedés esetén viszont könnyen szűk keresztmetszetté válik. A vezető nem tud minden döntést maga meghozni, a csapat pedig nem tud önállóan működni, ha a felelősségi körök nincsenek egyértelműen kialakítva.
A praxis érettségének egyik jele, amikor a tulajdonos már nem minden problémát maga old meg, hanem rendszereket, felelősségeket és döntési szinteket épít.
4. A szolgáltatási bővítés nem ugyanaz, mint a stratégia
Új szolgáltatást indítani könnyű stratégiai lépésnek tűnhet. A valóságban azonban minden új szakterület új szakembert, eszközt, folyamatot, marketinget és ügyfélutat igényel.
Egy szolgáltatás akkor illeszkedik jól a praxisba, ha:
ugyanazt a célcsoportot szolgálja ki,
kihasználja a meglévő infrastruktúrát,
kapcsolódik a jelenlegi ügyfélutakhoz,
nem okoz aránytalan adminisztratív terhet,
megfelelő szakemberrel és kapacitással működtethető.
Az egyik vizsgált stratégiai irány például az volt, hogy a szolgáltató egyes specializált területeken – például nőgyógyászatban, gyermekgyógyászatban vagy magzati medicinában – erősítse pozícióját. Ez nem egyszerűen több szolgáltatás hozzáadását jelenti, hanem egy koherens szakmai és üzleti fókusz kialakítását.
A jó kérdés tehát nem az, hogy „mit tudnánk még kínálni?”, hanem az, hogy: Mely új szolgáltatás erősíti a praxis jelenlegi pozícióját és ügyfélútját?
Az eddigiek azt mutatják, hogy a növekedésnek többféle iránya lehet: új telephely, új szolgáltatás, hálózatépítés vagy specializáció. Ezek azonban csak akkor válnak valódi stratégiai lépéssé, ha illeszkednek a praxis pozicionálásához, kapacitásaihoz és működési modelljéhez.
Egy bizonyos méret után viszont felmerül egy másik, legalább ilyen fontos kérdés: a bővülés valóban jobb üzleti eredményt hoz-e, vagy csak nagyobb bevételt és több működési terhet? Erre keresi a választ a cikk második része.
Források:
Tamás, B., Szabó, K. (2024). A budapesti magánegészségügyi szektor 2023-ban: piaci körkép és a szolgáltatók fejlődési lehetőségei egy kvalitatív kutatás tükrében, DOI: https://doi.org/10.14267/RETP2024.03.05
www.ksh.hu
Vissza