Blog posztok
Növekedés vagy működési csapda? - 2.rész
Az cikk első részében a növekedés stratégiai oldala került bemutatásra. Ott kifejtésre került, hogy a magyar magánegészségügy egyszerre növekvő és széttagolt piac, amelyben a nagyobb szolgáltatók hálózatépítéssel és szélesebb szolgáltatási portfólióval, a kisebb praxisok pedig gyakran specializációval, személyesebb pácienskapcsolattal vagy helyi jelenléttel versenyeznek.
Arra is kitértem, hogy egy új telephely vagy szolgáltatás csak akkor teremt értéket, ha a praxis alapfolyamatai stabilak, a vezetői felelősségek tisztázottak, és az új irány illeszkedik a meglévő ügyfélúthoz. A terjeszkedés tehát nem lehet öncélú: kérdés, hogy valóban erősíti-e a praxis pozícióját.
A második részben ezért a növekedés pénzügyi és működési oldalára helyezem a hangsúlyt. Először röviden írok arról, hogy miért nem azonos a bevételnövekedés a nyereségességgel, majd pedig, hogy hogyan válhat a hatékonyabb működés a következő versenyelőnnyé. Végül a korábbi eredményeket a kisebb praxisok számára is használható gyakorlati következtetésbe összegzem.
5. A növekedés és a nyereségesség nem ugyanaz
A tanulmány egyik tanulságos példája a Doktor24 növekedése. A szerzők szerint a vállalat jelentős árbevétel-növekedést ért el, miközben a vizsgált időszakban veszteségesen működött. Ez jól mutatja, hogy az árbevétel önmagában nem bizonyítja egy növekedési stratégia sikerét.
Egy praxis esetében legalább három különböző kérdést kell különválasztani:
Növekszik-e a bevétel?
Termel-e a működés megfelelő fedezetet?
A növekedés finanszírozható-e hosszabb távon?
Az akvizíciók és az új telephelyek rövid távon látványosan növelhetik a bevételt. Ugyanakkor integrációs költségeket, új vezetői feladatokat, eltérő vállalati kultúrát és informatikai problémákat is létrehozhatnak.
A praxisvezetőnek ezért nemcsak a bevételt kell figyelnie, hanem például:
szolgáltatásonkénti fedezetet,
telephelyenkénti eredményt,
orvosonkénti kapacitás-kihasználtságot,
lemondási és meg nem jelenési arányt,
marketingből származó új páciensköltséget,
ügyfélvisszatérési arányt.
6. A hatékonyság lett a következő versenyelőny
A tanulmány szerint a növekvő költségek és a fizetőképes kereslet szűkülése miatt a szolgáltatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok optimalizálására.
Ez a gyakorlatban nem feltétlenül nagy technológiai beruházást jelent. Sokszor egyszerűbb működési kérdésekről van szó:
mennyi idő telik el a bejelentkezéstől az első vizitig,
hány telefonhívás szükséges egy időpont egyeztetéséhez,
mennyire pontosak az orvosok időbeosztásai,
hány üres időpont marad lemondás vagy no-show miatt,
mennyire gyorsan kapja meg a páciens a leletét,
hányszor kell ugyanazt az adatot rögzíteni,
ki követi nyomon a páciens további ellátását.
A hatékonyabb működés egyszerre javíthatja az ügyfélélményt, a munkatársak terhelését és a praxis pénzügyi eredményét.
+1: Mit jelent ez egy kisebb praxisnak?
A kutatásban szereplő nagy szolgáltatók stratégiája nem másolható egy az egyben egy kisebb praxisra. A tanulmány értéke inkább abban rejlik, hogy megmutatja: milyen működési kérdésekkel találkozik előbb-utóbb minden növekedő szolgáltató.
Egy kisebb praxis számára a legfontosabb tanulságok:
A növekedés előtt tisztázni kell a pozicionálást.
Nem minden praxisnak kell szélesebb szolgáltatási palettát kínálnia.A tulajdonos szerepét fokozatosan át kell alakítani.
A szakmai vezetőből idővel rendszerépítő és döntéshozó vezető lesz.A bevételnövekedést el kell választani a profitabilitástól.
A több páciens vagy új telephely nem feltétlenül jelent jobb eredményt.A folyamatokat még a bővítés előtt érdemes szabványosítani.
Amit egy helyszínen nem lehet stabilan működtetni, azt több helyszínen még nehezebb lesz.Az ügyfélélmény önmagában is stratégiai eszköz.
A várakozási idő, az átlátható tájékoztatás és a szervezett ügyfélút nem pusztán kommunikációs elem, hanem versenyelőny.
Zárás
A budapesti magánegészségügyi szektorról szóló tanulmány legfontosabb üzenete nem az, hogy pontosan mekkora a piac, vagy hány százalékkal nőtt egy-egy szolgáltató árbevétele.
A fontosabb kérdés az, hogy milyen működési modell képes fenntarthatóan támogatni a növekedést.
A következő években valószínűleg nem pusztán az lesz sikeres, aki több szolgáltatást vagy több telephelyet kínál. Előnybe kerülhetnek azok a praxisok, amelyek:
világos pozicionálással rendelkeznek,
mérik a működésük teljesítményét,
tudatosan kezelik a kapacitásaikat,
nem kizárólag a tulajdonos személyes jelenlétére épülnek,
és az ügyfélélményt következetes folyamatokkal támogatják.
A kutatás kvalitatív jellege miatt az eredmények nem tekinthetőek minden magyar magánpraxisra érvényes statisztikai bizonyítéknak. Stratégiai gondolatébresztőként azonban kifejezetten hasznos: segít felismerni, hogy a növekedés egy bizonyos pont után már nem elsősorban szakmai, hanem vezetési és működésfejlesztési kérdés.
Források:
Tamás, B., Szabó, K. (2024). A budapesti magánegészségügyi szektor 2023-ban: piaci körkép és a szolgáltatók fejlődési lehetőségei egy kvalitatív kutatás tükrében, DOI: https://doi.org/10.14267/RETP2024.03.05
www.ksh.hu
Vissza